2012. október 3., szerda

Irányváltozás?

Kérdés, hogy merünk-e hinni abban, hogy a dolgok nem történnek véletlenül. Ha valaki bajban van, kirúgják, vagy éppen csak egy teljesen ellentétes irányba terelődik az élete, olyan egyszerű azt mondani: nem véletlen. Biztos így kell lennie, így lesz jobb. Vajon, ilyenkor természetes, hogy jobb lesz, vagy figyelni kell, milyen lehetőséget ragadunk meg? Van-e szabály arra, hogy egy-egy változás után csak jobb jöhet, vagy csak azok érdemlik ki, akik képesek kiemelkedni a depresszióból és nyitottan várják az újat. 
Több évnyi munka után a megbeszéltek ellenére egy hónappal kérték, hogy menjek táppénzre, ha már terhes vagyok - mondván, feleslegessé váltam. Igaz, szerencse, hogy ki nem rúghatnak, mégis ilyenkor elég nagy pofon ez. Itt ülök 3 napja és azon gondolkodom, hogy tovább. Persze lehetőségek vannak, de naphosszat nem csinálok mást, mint nyugtatgatom magam, hogy minden rendben lesz, a bennem növekedő baba pedig mindent meg fog kapni, amire szüksége van. Tudom, örülnöm kell, hogy pihenhetek, foglalkozhatok magammal és a babavárással. De az is igaz, hogy 8 év folyamatos pörgés után egyik napról a másikra nem lehet átkapcsolni.
Ami a legfontosabb, talán ez kellett ahhoz, hogy felfogjam, amit eddig csak hallottam, de nem értettem. Azt, hogy a munkahelyemen nem számítok, csak egy "státusz" vagyok, míg a család mindennél fontosabb. És erre már nem csak az egyre aktívabban mocorgó babám emlékeztet. Pár nappal ezelőtt meditálás közben éreztem, ahogy eljött hozzám. Éreztem az energiáit, ami megnyugtatott. Most már tudom mit akart mondani. Ugyanazt, amit a párom álmodott. Egyik reggel nyúzottan azt mondta, azt álmodta, hogy meghalt, de ami még rosszabb pár nappal korábban azt álmodta, hogy én is meghaltam és szinte az egész éjszakát végig zokogta. Megnyugtattam, hogy bár borzasztó érzés erre ébredni, nem kell aggódni, hiszen ez nem jelent mást, mint azt, hogy valami gyökeresen új kezdődik. Nos, egy hét sem kellett és egyértelművé vált, nem csak a pici érkezése változtat meg mindent, de számos új körülmény jön még. Erre kell nyitottnak lenni és elfogadni amit kapunk. Mert mindig kapunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése