2011. június 27., hétfő

Kártyám kártyám mondd meg nékem...

Újra elkezdtem használni az angyalkártyám! Nagyon jó érzés, már el is felejtettem, mennyire. Nem azért nem használtam, mert csalódást okozott, vagy nem volt kérdésem. Egyszerűen mindig elfelejtettem, mire odaértem, hogy húzhatnék. De mostanában szerencsére egyre többször jut eszembe, és újra meg újra megdöbbent, mennyire jó válaszokat ad, milyen kézenfekvő egy egy kártya jelentése, pedig nem is gondolnék rá.
Számtalan kérdés vetődik fel bennem, úgy érzem sötétben tapogatózom, nagyon sokszor bizonytalan vagyok és nem tudom merre tovább. A kártya nem hagy cserben, és ha nem is adja meg a végleges választ, legalább elindít egy úton. És sokszor már az is milyen nagy segítség! :)
A másik pozitív változás, hogy újra kezdenek visszatérni a látomásaim. Igaz, néha ijesztőek, de nagyobb az öröm, amit érzek, amikor egyre több van belőlük. Például láttam egy barátom feje fölött egy fekete foltot, amiről kiderült, hogy a gonosz énje kiíértgette. Az kifejezetten hidegrázós, kellemetlen volt. De például egy ismerős körül rózsaszín virágokat láttam egy komoly nagy műtét előtt. Kiderült, amit láttam, az a kedvenc virága. A műtét pedig, ahogy éreztem, sikeres volt.
Az intuícióim is erősödtek. Ez időnként elég megterhelő, néha nagyon elfáradok estére - egy-egy forgalmasabb nap után :) De szeretnék fejlődni, érzem magamban az erőt, hogy még többet és többet tanuljak.
Kívánom, hogy minél több ember tapasztalja meg, milyen jó érzés, amikor rájön, hogyan kell figyelni az ilyen megérzésekre, látomásokra. Mert mindenkiben ott van. Csak a világunkban nagyon sokan dolgoznak azon, hogy az emberek ne figyeljenek oda rájuk - így könnyebb terelgetni őket.